csak vadul

gyengéd szenvedély?
mint Napon olvadó vaj!
elfolyik és nem marad utána
csak néhány sárga-sóhaj
valami ragacsos
olajszerű folt
ki mondaná meg idővel
hogy az a nyálkás valami
mi volt?

óvatos ölelésből
hogy süthetne tűz
hogy éltetnék a vágyat
védelmező karok
vad ölelést akarok
olyat ami felráz
amitől áradni kezd a vér
amitől zubogni kezd az élet
amitől dagadni kezd az ér

a test mit tehet
ha nincs tűz
tovább hajszol
egyre újabb utakra űz
lángolni égés nélkül nem lehet
boldogságról mesélnek
a testeden viselt sebek
felemel és erőssé tesz
minden elviselt szenvedély
a szolgálat a Tiéd mindig
sohasem az Enyém!
igazi boldogságot
csak földöntúli gyönyör adhat
büszke lehet a lelked
hogy a tested örökre szolga maradhat