|
csalárd volt
2014.03.01. 08:25
csalárd volt
csalárd volt minden álom
minden ujjnyom a poháron
dobbanások felhangzottak
a szívemig behatoltak
valahogy azt hittem elkerülhető
valahogy azt hittem megérthető
ahogy együtt ülünk, ahogy együtt létezünk
ahogy néha mozdul a két kezünk
és ahogy szárnyaink nőnek
és nekifeszülünk a jövőnek
és hisszük azt, hogy jól teszünk mindent
és magunkon hagyjuk a bilincset
nem sajnáljuk az elhullott éveket
bár talán már értjük a lényeget
vagy legalább érteni véljük azt
hogy az álmoknak nincs több reményük
azt, hogy hazudunk magunknak
hiszen az álmaink semmit nem tanultak
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
