|
verseket szitál
2015.11.03. 05:28
verseket szitál
verseket szitál az ég
versek áznak a kertben
lucskos utakon is versek csillognak
és verseket álmodik az ember
verseket kergetnek a szelek
versek fakulnak az éj börtönében
elfelejtett ajtók mögött is versek kucorognak
és versek riasztanak nappal-sötétjében
csak a könyv-lapokról hiányoznak
csak a képernyő kuncog üresen
eltűntek a valódi szavak
az őszinteség most hal meg csöndesen
mint lenyugvó Nap után maradt
fuldokló-árva fénysugár
úgy vergődik az elkergetett szó
világunk satnyuló korpuszán
verseket zárok magamba
versek áramlanak bennem
minden sejtemet versek alkotják
és végül verssé kell lennem
versek bújnak egyre mélyebbre
nem várnak már szabadulásra
megszületni soha nem akarnak
készülnek az elmúlásra
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
