|
ott ültem
2025.02.13. 12:50
ott ültem
ott ültem...
délután volt
sütött a Nap
a szél az arcomba fújt...
a Jelen ott lélegzett köröttem
és mögöttem ott lihegett
a Múlt
emlékeztem a szép napokra
és a fájdalmakat is újra éltem
léteztem ahogyan tudtam
bár az Életet nem én kértem
fák hűs árnyéka rezdült az arcomon
a levelek között hozzám ért a Nap
mintha minden megdermedt volna
miközben az Idő tovább haladt
életem csendes volt
és nyugodtnak mondható
de az igazi érzés
szavakba nem foglalható
az a tudat
ami oly régóta üldöz
az a tudat
ami mindig kísértett
az a tudat
most is fel-felbukkan
és számonkéri
eltékozolt múltamat
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
