keresünk tovább
pedig, csak várni kellene
hiszen mindent átitat
az öröklét szelleme

anyagi létünk csalóka visszfény,
tükörkép csupán
itt élünk
a Tükör másik oldalán

saját szemünkbe nézünk
de mégsem látjuk önmagunk
a lélek fényeire
még vakok vagyunk

elvakít hitünk
ösztöneink csak a részekre figyelnek
érzelmeink fátylat vonnak elénk
vágyaink szédítenek és elnyelnek