Én így mondtam el:

Gyűrött színek

Gyűrött színek lobognak a szélben.
Egymáshoz öltött csíkok,
mint varratok egy szíven.

Piros,
mint az ajkak forró csók után,
mint szégyen pírja az ártatlan arcán,
mint alkonyi szélben a lebukó napkorong,
mint a remény sugara ébredő hajnalon.

Fehér,
mint elsápadt indulat, ha harag feszít belül,
mint az angyal szárnya, ha a lélek üdvözül,
mint a felhő fodrán megcsillanó Végtelen,
mint friss hó az elhagyott réteken.

Zöld,
mint fészket rejtő nyári falombok,
mint az "életet" nevelő szántőföldi dombok,
mint békalencse apró, nyugodt nyári-tó vizén,
mint lombszöcske öregapó dolog-ráncos kezén.

Gyűrött színek lobognak a szélben.
Három sáv egymás fölött,
hitem, vérem és földem között.