szemeink őrzik

a szem még most is őriz
régen volt képeket
színeket
és fényeket
arcokat
melyeket egykor láttunk
szájakat
melyeket úgy kívántunk
mosolyokat
melyek ránk nevettek
tincseket
melyek incselegtek

őrzik őket a szemek
mint föld mélye
titkos kincseket
félti
és óvja
meg senkinek nem mutatja
csak néha
ha ébren álmodunk
csillan meg a fény
egy-egy emlék szemcsén

egy arc
egy száj
egy mosoly
szemeink őrzik mind
és egy-egy emlék-gomoly
néha feltűnik tudatuk egén
néha úgy emlékszem
hogy boldogok voltunk
...
Te meg Én