ne még! csak ezt a pillanatot ne! ne engedd! ne még... még nem múlhat el még nézz rám még ölelj! ha csak gondolatban is... ha csak egy álom is az egész ez a pillanat akkor is a Tiéd és az enyém
csak nézz még a szemembe csak mosolyogj rám csak érjen még hozzám tüzes tekinteted csak perzseljen csak égesse lelkemet csak had fájjon még ami nem lehet csak had érezzem hogy kell hogy nélküled... e pillanat után már nem leszek
ne még! még ne nézz félre még kapcsolódjon egybe ez a két vágy legyen ez a két tekintet a közös ágy ágya a vágynak álom a mának
talán csak hazudott érzéseket érzek talán csak én képzelem mit vársz de még akkor is még úgy is kell! csak egyetlen pillanat csak egy elragadó beléd merülő pillanat csak jön és máris elszalad csak egyetlen percet adj
ne! ne tedd! ne vedd el tőlem tekinteted... most! most végre megtaláltalak most önmagamra leltem eltűntem a szembogárban hová a lélek rejtve van megtaláltam álmaim vártak már rám vágyaim a jövőm őrized a szemed mélyén a múltam bújtatod a szemed mélyén a jelenem ott születik meg a szemed mélyén
ne! ne még! érzed a vonzást? ezt a kapcsot köztünk ez az ami felett eonok óta sohasem győztünk miért hát küzdeni két fél lélek két fél élet... most végre összekapcsolódik
csak nézz még! ismerj önmagadra bennem én is őriztelek mindig... én is kerestelek eddig... én is rád találtam és Te is rám találtál én is ezt akartam és Te is erre vágytál ne tagadd hát meg ezt a percet ne fordítsd el tekinteted ne takard el a lelked ne! ne még! még kell még kell ez az egyetlen pillanat mely mostantól... örök marad