A KAT előadásában, Papp Róbert megzenésítésében:
magam ellen a sötétségbe rejtem önmagama hajnalt messze űzömhad tépje vihar a hajama villámot kalapomra tűzöm csak tomboljon az égcsak üvöltsön a földcsak ne legyen vége mégcsak fojtson meg a köd a csend megöla fény megőrjíta vágyak lelkembe marnakneki rohanok vakmerőnminden viharnak
magam ellen
a sötétségbe rejtem önmagama hajnalt messze űzömhad tépje vihar a hajama villámot kalapomra tűzöm
csak tomboljon az égcsak üvöltsön a földcsak ne legyen vége mégcsak fojtson meg a köd
a csend megöla fény megőrjíta vágyak lelkembe marnakneki rohanok vakmerőnminden viharnak