engem szolgálsz

engem szolgál a hajad
ha barangol benne napsugár
bőrömön suhanó puha szál
markomba szorítom majd

engem szolgál a szemed
nézel és éltet rajongásod
csodálod nyugodt álmom
éjszakákon át figyelsz

engem szolgál a kezed
simogat szelíden
egy-egy íven megpihen
boldog melegség

engem szolgál a hangod
sikolyodtól forr a vágy
sóhajod mámorba ránt
sohasem feledném

engem szolgál a lépted
másfelé vezető utad eltépted
hozzám hajszol a sóvárgás
elém érkezel

engem szolgál a csended
lelked mélysége kitárva
elfogadod amit befogadni kell
semmit nem kérdezel

engem szolgál a jövőd
múltad sosem volt talán
jelened égeted el
ölelésem parazsán

engem szolgál a léted
az elmúlás már nem háborít
nekem élsz és értem létezel
nem számít mi jön ezután