falak között

este lett
mintha sosem lett volna más...
ott belül
benned csak izzik a lázadás

még hív a hang
még álmodik az élet
pedig messze jutottál
de néha mégis azt suttogod: félek

nem látszik már az indulás
nem látszik még a cél
nem hiszed hogy lesz olyan
amikor azt mondhatod megérkeztél

úgy érzed soha nem szerettek
úgy érzed mindig magad voltál
önmagad falak közé zártad
gyakran fuldokoltál