megpattant az égen valami kék sugárfelhőkről néz le ránk a ködös alkonyateltörtek mind a nap-szilánkokelnyelte a csend a hangokat csábít a sötétségmeleg és rejtélyes az esteés elnyúlik a föld felettaz éjszaka édes teste megpattant az ég szöveteés a hanyatló napkorongszikrákat szórt a magasbaezen az különös alkonyon sóhajtó széltől rezdülnekaz érzékek húrjaiés hogy nyílnak a virágokszinte már hallani szirmok közül szabadulnakbuja bilincs-illatokátölelnek, körbefonnakde mozdulni nem tudok megpattant az égen valami kék sugárHold-sarlón hintáznak most az álmainkeltörtek mind az igaz mondatokhazudni kényszerítenek vágyaink csend van bennem és hallgatoka némaság ül velem egyedülés hallom ahogy távolodvaegy angyal még nekem hegedül
megpattant az égen valami kék sugárfelhőkről néz le ránk a ködös alkonyateltörtek mind a nap-szilánkokelnyelte a csend a hangokat
csábít a sötétségmeleg és rejtélyes az esteés elnyúlik a föld felettaz éjszaka édes teste
megpattant az ég szöveteés a hanyatló napkorongszikrákat szórt a magasbaezen az különös alkonyon
sóhajtó széltől rezdülnekaz érzékek húrjaiés hogy nyílnak a virágokszinte már hallani
szirmok közül szabadulnakbuja bilincs-illatokátölelnek, körbefonnakde mozdulni nem tudok
megpattant az égen valami kék sugárHold-sarlón hintáznak most az álmainkeltörtek mind az igaz mondatokhazudni kényszerítenek vágyaink
csend van bennem és hallgatoka némaság ül velem egyedülés hallom ahogy távolodvaegy angyal még nekem hegedül