világ nélkül

világom nincs
elveszett nem lehetek
nem tartozom sehová
másként nem élhetek

néha mégis üldöz még
egy halványan síró érzés
nem voltam mindig egyedül
... ez ma már csak egy kérdés

a körülölelő ürességet
próbálom megtölteni
milyen ostoba tettek
meghalni és megszületni

kérni hasztalan
hisz nincs is kitől
a sehol-szelleme
engem is kitöröl

nem találni értelmét a létnek
nem találni azt
aki szavak nélkül ért meg

elrekkentve kusza szavak
átkozott remények mögé
az értelem

még nem jutottam el oda
ahol tudni fogom
nincs mit féltenem