valahol nyílnak a rózsák valahol mély a sötét valahol dal kel a szélből valahol álmodik az éj
valahol a kertek virágot nevelnek valahol az emlékek is életre kelnek valahol az elmúlás nem fáj talán valahol a suttogás is ér annyit mintha kiáltanál
valahol hervadt szirmok hullanak valahol meghalnak az illatok valahol változtatni szeretnék valahol mégis úgy hagyom
valahol föld színű már az alkonyat valahol másnak engedtem át az utamat valahol elfekszem és fel már nem kelek valahol őrzik még a lépteket
valahol zsákba gyűjtik a varázslatot valahol mérleggel osztják a bánatot valahol súlytalanná váltak a szavak valahol a holtak is csak alszanak
valahol egyetlen egyszer sem jártam valahol élni kívántam valahol elhagytam féltett titkaim valahol senki nem segít
valahol szólnak a nóták valahol éppen kiátkoznak valahol nem vagyok ott valahol értem imádkoznak