keretek

kereteknek ütközik a vágy
sablonok közé szorítva a képzelet
bűntudatot kelt a szokatlan
titkokat rejt a félelem

megszokások láncai
véresre sebzik nyugtalan álmaink
szárnyalnánk hosszan és magasan
de vissza nyesve csapkodnak szárnyaink

szirén-hangú végtelen rajzol
sóvárgó napokat fátyolos szemünkbe
távolinak tűnik minden
szél dúdol csábító dalt a fülünkbe

keretek
korlátok
rácsok
fogva tartanak

menni kell
lépni kell
tenni kell
élni az álmokat