Tíz haiku 19.


1.
verdeső szárnyak
ijesztik el a fagyot
Tavasz születik

2.
elhalt már a hang
még rezdül a levegő
összetört csendek

3.
színes buborék
hártyán feszülő fények
talán még élek

4.
csattanó tenyér
egyedül a hang milyen?
csak lelked hallja

5.
rezzen a szirom
éppen szárnyra kél egy méh
zümmögő szél kel

6.
csupán egy lépés
feldarabolt távolság
sosem lesz közel

7.
fakoronában
ezernyi levél rezdül
szellőt keltenek

8.
eltört az Idő
szilánkok szóródtak szét
voltam vagy vagyok?

9.
sarjadó füvek
zöld tenger lesz a mező
szemem a csónak

10.
körbe vesz száz szó
keresem az enyémet
mind könnyen röppen