csápjait nyújtogatja
minden éhes lélek
és félek
elérnek
befonnak
és a mosolyok mögött
nem látszanak a titkolt okok
a szeretet hormonok
talán nem miattam
nem értem tombolnak
csak önmagukért
csak egy új élményért
az izgalomért
a bennem rejlő titkokért
amiket úgysem értenek
ezért hamar rám unnak
és újat akarnak majd
valaki mást
aki ismét izgató és csodálható
saját álmaikat mutató
és azt hiszik majd újra
hogy rá találtak önmagukra
mint ahogy bennem is
csak önmaguk keresik
és ez egyáltalán nem lelkesít
én magam vagyok
minden gondolatom
és nem leszek soha
senki más mosolya
bánata
öröme vagy fájdalma
csak az enyém
mert enyém minden költemény
és a dalok is
amiket dúdolok
nem akarok megfelelni
nem akarom más érzéseit írni
csak az enyémeket
és ha engem látsz
a sorok mögött
akkor boldoggá tesz szavad
de ha önmagad sejlik fel
minden verssor után
az sem baj
csak ne feledd
nem én élem a Te életed
csak tükröt tart Neked
egy-egy költemény
amiben megláthatod önmagad
és akkor az a vers már a Tiéd
nem az enyém...