kísérnek

kísérnek

egyre kísérnek az eszmék
melyek egykor hitem keresték
most agyam próbálják birtokba venni
de ellenállok
nem kell tőlük semmi

sunyin lopakodnak
jelszavak képében ugranak rám
és néha már mozdulna a szám
hogy ismételjem a fülembe súgott
szavakat
mondatokat
de még józan vagyok
még látom mi vár
ha rájuk hallgatok
ha engedek nekik
ha követem suttogásaik

minden út igazzá válik
ami szólamaikat követi
és mind hamis lesz
ami a vélt igazságokat elveti
nem akarják
hogy lássak
elég ha nézek csupán
nem akarják
hogy értsek
elég ha elfogadok mindent ostobán
és legfőképpen ne gondolkodjak
ne spekuláljak
ne akarjam érteni
mit miért és mi végre
elvégre
hinnem kell az eszmébe'

minek folyton eldönteni
mi a jó
és mi nem az
hát nem igaz?
gondolkodni nehéz
ne keressük a fáradtságokat
kapok kész igazságokat
rám szabják saját hitüket
kicsit lötyög persze
de kinek van mersze szólni
hogy nem jó ez a szabó
minden ruhát rendesen elszabó
sokkal jobb
sokkal egyszerűbb
ha mosolyogva viselem

de nekem mégsem kell az ilyen
konfekció-hit
előregyártott-igazság
nem illik rám
és nem hordom semmiképp
mások szennyesét...