boldognak látszani

eleven képként
mozdul az éj
most feküdj nyugodtan
semmit ne remélj

sötét van én tudom
és valahol zajlik az élet
fáradt szíved eldugod
én adom az enyémet

látlak Téged
párnák közé rejtett arcodon
legördülő könnyek közé
félve egy mosoly oson

talán már az álom
a múltba révedő
talán már a jövő
a feledést érlelő

valami mozdul
sötét árny az ablakon
bús dalt játszik
hideg szél az ágakon

olyan ez az éj
mint a tegnapi
nehéz lesz majd holnap
boldognak látszani