csónakom

világunk
világom
nézz körül
keresd meg
én nem találom

még emlékszem
mintha szép lett volna
még néha érzem
mintha itt volna

ami egyszer volt
talán nem is számít már
az a néhány szó
talán el is oszlott már

csónakban ültem a szél sodort
megláttam az égen egy mosolyt
haloványat és kéket
enyhe pírral a tetején
felborult a csónak és félek
mégis ott maradtam benne Én!