ricsaj

ricsaj és tompa fájdalom
itt belül még vonaglik
még rezeg dalom
zeng fent a magasban
szárnyal és hasítja ketté
az eget
aki egyszer hallja
örökké engem emleget

zokogó felhőkbe bújtam
úgy vártalak
bejártam a világot de többé
nem láttalak
magamba mártottam éles késeket
a vádló szavakat meg a mardosó
kétségeket

csak a fájdalom maradt
minden vagyonom
kísér azóta is
csak ezt adhatom
fogadd el tőlem
és örülj nagyon
hiszem hozzám kapcsol majd
minden fájdalom