hazafelé

hazafelé mindig gyorsabbak a léptek
sietősek
mint kit vihar sodort
és a szédült forgás után
magához tér éppen
borzolt hajában por és fűszálak
- úgy várlak -
ruhája szakadt és vizes
még alig eszmél
de menne már
- haza vár -
vinné tovább a távolságot
a messzeség-oszlató lépéseket
- mint egy gyerek -
az ismerős táj
az ifjúkori évek
az illatok
és a nevetések
- már nem is félek -
és persze a mosolyok
a szégyenlősek
a vidámak
és a gonoszok
- a házig osonok -
az a sok szabad-mező
játékok sötétedésig
és a félelmes esték
csillagok lesték
reszkető könnyeim
- ismerős lépéseim -
édes álmok
satnyává száradt valóság
rég várt csókok
felriadt józanság
- az udvar és a szobám -
ismerős illatok
meg a kert szaga
újra hallani vélt mondatok
meg néhány mozdulat
- valahogy itt ragadt -
az emlékezés pereméről
visszahultak
hogy lássanak
megint itt vagyok
- elveszett árny-alak -
egy élet
még nem tűnt el
még velem érkezik
egy gyermek
még nem hagyott el
még velem vétkezik

valaha indulás volt
most egy újabb megérkezés
hazafelé minden lépés
bármilyen sok is
- nagyon kevés -