határok

átléptem én már annyi határon...
magamban mosolyogtam mindig
a korlátolt világon
sablonok
hitek és tévhitek
szokásokkal
gúzsba kötött életek
mégis...
itt feszül rajtam is
számtalan kötél
saját rabom voltam
amíg el nem jöttél
most dőlnek a falak
roskatag halmokba gyűlik
a sok-sok félelem
látszik már sötét oldalam
amitől csak régen kellett
önmagam megvédenem