én vagyok

napsugaras égből hó szitál
felhők fölött lebegnek a sóhajok
én vagyok
igen én vagyok
akit vártál
hidd el csak én vagyok

annyi lehetetlen álom
annyi elhihetetlen vágy után
kezed ha kinyújtanád éreznél
ne félj hát
ne félj hogy vétkeznél
mert a megbocsátás is én vagyok

feleletet hoztam kérdések helyett
gyönyört a fájdalom felett
édes szenvedést
és büszke alázatot
hidd el akit mindig vártál
az én vagyok

hány ezer év volt
semmit nem számít
hány magányt-tanuló élet...
és ez az utolsó
látod ez mégis szép lett
mert aki itt van az én vagyok

fény hasítja szét a sötétséget
minden örömmé változik
én vagyok
igen én vagyok
aki hozzád jött
hidd el csak én vagyok