SZ aporábban lüktet az ereimben a vér
E szembe jutottál, Te földi tünemény
R eszketés fogja el egész testemet
E gyszerre, mintha érezném forró testedet
T udom, hogy nem így van, nem lehet,
L átom arcodat, s szemed mégis rám nevet
E gyre csak várlak és mind jobban kívánlak
K ellesz nekem és többé el nem bocsátlak

É rzed-e Te is azt ami bennem lobog
V ajon a Te szíved is hevesebben dobog
A mikor merengsz az elmúlt napokon

1981. június. 26. Budapest.