kedves...

kedves...
az idő oly hosszú mint egy sóhaj
az álom elrohan
tarkómon érzem most is a kezed
eltűnök csókodban
sötét fátylát ereszti ránk a múlt
életem végtelen hosszú volt eddig
de lassan bealkonyult

kedves...
a végtelen már semmit nem jelent
az idő bilincsei lehullottak rólam
egyetlen pillanat Veled
egyetlen múló sóhaj
mégis minden benne van
mit a Mindenség valaha alkotott
...Teljességünk megadatott