Voltak szép napok
és voltak éjszakák,
éreztem gyakran
hajnali fák szagát.

Simultak hozzám
nyíló illatok.
De bezárták lelkem
a csukott ablakok.

Ébredő szellő
az arcomhoz ért,
fülembe súgott,
valamit kért.

Remegő víztükör
őrizte arcomat,
még én sem láttam
jövendő harcomat.

 

Védőn ölel át
minden kedvesem;
vagy csak álom ez,
s már nem is létezem?