minden vágyam
hazug mosolyokba fojtottam
lángoló ajkakkal
csak múltamat csókoltam

hosszú évek
szívembe
sajgó bélyeget
égettek

kezeim néha
mégis
a testedre
tévedtek

könnyeim hullottak
ha egyedül voltam
de így volt akkor is,
ha feléd fordultam

bezárult szíved
nem vette észre
érintésed várom,
szinte meghalok érte

magányom átégett
lelkem kemény falán
reményem szétmállott
szavad hallatán

emlékeztem néha
elszáradt percekre
ha eső hullott
a kiszáradt kertekre

boldog vágyaim már
gombostűre tűztem
aki sóváran jött felém
sírva messze űztem