Cseppnyi múlt

Hallgasd meg!

cseppnyi múlt
hajolt vállaimra
és felidézett
ezerszer élt
átkos időket

csobbantak a
vádló vércseppek
és folyókká dagadtak
tóvá gyűltek
a bánat-könnyek

zászlók lebbentek
jelszavak röppentek
bakancsok csapódtak
az utcaköveknek
és elbújt az értelem

félelem, gyűlölet
fájdalom, sírás
fülembe sikoltó
hívás, segíts
tégy, ne csak láss

bátrak, gyávák
hősök és ártatlanok
szégyenlős megnyugvás,
hogy én
nem voltam ott

s a düh, hogy
a múlt hirtelen
jelenné változott
és a jövő
ugyanolyan átkozott