Janus (Tóth János) így mondta el:

Kevés a szó

Hallgasd meg tőlem is!

kevés a vágy
kevés a tett
kevés a volt
és kevés a lett

...és kevés a szó...

a mindenség
szavakba nem foglalható
csak a csend képes
magába zárni
a végtelen létezést
minden elmúlást
és minden
újra ébredést

hamis visszhangot kelt minden
szentnek hitt betű
mennyi kín és szenvedés vár
mire meglátom
minden milyen egyszerű

csalfa árnyék
olvadó havon
az életem
a mindenség sóhaja csupán
minden remény
és minden félelem

karcolj jelenembe
sajgó üzenetet
hordozom majd jövőmben
mint súlyos, fájó
de édes bélyeget

fordul a kerék
változik a múlt
néz kérdőn
ki semmiből nem tanult
érteni próbálja
mit érezni kell csupán
új élet érkezik
a végtelen idő vonatán

hosszú az út
s mire visszaérsz
amennyit kapsz
csak annyit kérsz
vágyaidat a lehethez igazítod
porrá mállott tested
a szélre bízod

lelked foszlik szét
hisz szabaddá váltál
önmagad kerested
és engem találtál