|
Friss |
|
| |
|
Vers-témakörök |
|
| |
|
Vers-korszakok |
|
| |
|
Kötetek |
|
| |
|
Költők |
|
| |
|
|
|
2004-05 fordulója |
|
A létezés virágai
2005.01.09. 16:44
érdes tapintású hallgatag nappalok bársony levelű álom-fákról álmodok belém hasítanak ábrándok széttört szilánkjai felsebzik lelkem a létezés virágai
elfeledett érzések lapulnak az útmenti árkok alján feltűnik még néha egy-egy kifakult szivárvány míg végül ő is riadtan továbbáll
gondolataim elvéreznek már nem kérnek és nem kérdeznek az értetlen holnapok a tudatlan tegnapok és a céltalan jelen hívom az értelmem de ma semmi sincs jelen
hideg napsugár kísért a Hold már fel sem kel a bánat a reménytelenséggel hideg duettet énekel még testemben hangtalan lüktet, kiált a vér még meghallom talán ha valaki kér
még büszkén tartom konok fejem még nevet rád fáradt szemem még úgy teszek, mintha élnék még úgy látszik mintha én se félnék
mégis romboló lávakén törnek fel égetnek, marnak a kétségek izzik a föld éget a levegő és a lehulló felhők könnye sem segít ha lángoló fájdalom-tengerbe merít a nyomasztó indulat és megpendít feszülő bánat-húrokat és rám borítja roskatag, képzelt nyugalmam mit remegő kézzel mint a foszlott ruhát vartam s takaróként aszott lelkemre borítottam ne lássam magam ha szemed tükrébe nézek és kérlek... Te se nézz rám csak simíts csak hallgass csak érezz csak kérdezz és hidd el válaszaim fogadd el kétségeim és adj biztonságot hogy érdemes
bocsásd meg vétkeim és legyints nem érdekes és hagyd hinnem van még mit vinnem tovább és van cél ami vár és talán az ár... az sem sodor tovább
| |
|
|
|