szerep
cserébe kaptam egy új szerepet a régi alaposan leszerepelt bújni új testekbe és másnak látszani jó is az álmokat valóra váltani egy élet vagy több talán nem tudni az ember mit talál valahol mégis ott kell lennem nekem is valamikor egyszer kell hogy legyen katarzis így élsz Te is pontosan tudom Te is ott lépkedsz a közös úton a feladat nehéz az Út végtelen nézz rám és láthatod nem reménytelen attól félsz elveszel a folytonos változásban semmivé válsz a fehér ragyogásban a sok szerep között hogy őrzöd meg önmagad a függöny legördül és végül semmi nem marad de minden új szerep és minden új élet csak azért volt hogy megtaláld az enyémet amikor szerepeink egymásra találnak feloldódunk a harmóniában minden görcsös lépés értelmét veszti a számtalan élet már egyet sem tesz ki az Út véget ér önmagába fordul a végtelen ez a Beteljesülés ezt már nem kell értenem amikor a két "egy" újra Egyé válik akkor eljutottunk a Végső Határig a körforgás megszűnik ponttá zsugorodik a lét a szétterjedő boldogság hozza el az üdvösség üzenetét és véget ér minden és létezik a Lét és megvalósul végre az Öröklét
AJÁNLOM AZ OLDALT
