közhelyes
már megint valami közhelyeset írok... olyasmit hogy boldog vagyok hogy szeretek vagy fáj a lelkem és szenvedek sóhajtozok esetleg sírok is lesz benne ritmus sőt még rímek is tudom nem illik ilyesmit a papírra vetni érzésekről - érzelmekről ciki őszintén beszélni nyálas és megszokott az őszinteség csupán siránkozás minden szép gondolat a szeretetről ezerszer megírt próbálkozás meg a felkelő Nap no és az alkonyat meg ahogy sorra veszem a perzselő vágyakat ahogy kívánom mind hajszolom és őrzöm őket az unalomig ismert szavak hálójába löknek valahogy másként kéne verseket írni soha nem hallott szavakat művészi-segítségül hívni akkor hát rajta csak kitalálok soha nem írtakat amit élő vagy holt emberek soha nem olvastak mondjuk ilyet hogy: betonláz-gyertya ez aztán jó lesz ilyen nem pislákolt soha vagy itt van a másik: síróbab-ösztön ilyen sem termett még soha a Földön nagyon is sikeres lehet a kísérlet de senki nem fogja érteni hol van itt az élet de nem mindegy? kérdhetem kevélyen hiszen magamnak írom minden csodás versem sőt sikeres is lehetek így elismert költő is akár még az elefánt-csont torony is befogadna talán mégsem tudom magam rávenni ódzkodom ettől az egyszerűen-érzelem mentes érthetetlen poéta szereptől én azt gondolom hogy bármelyik szó éppen olyan jó csak megértse az üzenetet a Kedves Olvasó nem lesz közhely akárhányszor írom is mindig más és hatni tud mert benne van az olvasó lelke is