forró fényben

forró fényben teltek napok
égetett az ágyunk
andalogva kéz a kézben
fák tetején jártunk

lentről kéklő félhomályból
téglafalak mellől
virágszirmok ragyogtak fel
fellebbentett kendőn

szilánkjait belénk szórta
széttörött a vánkos
azóta hogy veled vagyok
nem is voltam álmos

cserepekre hasadt a Nap
fényporában jártunk
mire végre hozzánk értünk
véres lett a lábunk

úgy öleltél mintha félnél
elveszted a testem
kapaszkodóra találtam
ragyogó szemedben

csók-puzzle-ból összeraktam
magunk a jövőnek
sötét éjjel csillagfénnyel
minket megjelölnek

minden álmom fakó fénykép
tűz lobban a vérben
tested mellé megkapom majd
lelked forró fényben