cseresznyemag

cseresznyemag köpködése
vissza falról pattan
semmit nem ér ha kiáltasz
tyúkot kerget kappan

száll a dalom felhők fölé
Mennyig elér még ma
napsugárba takaródzom
felhőkbe is néha

nem kell komoly képet vágni
kacagni van kedvem
büszkeséged nem engedi
akkor majd én kezdem

cseresznyemag sima lett már
sokat volt a számban
elfeledtem úgy figyeltem
pedig falnak szántam

száll a mag és száll az ének
kemény mind a kettő
földre hull vagy emelkedik
tudja a teremtő

cseresznyemag a fal felé
számban nem maradhat
sima maggal a szájában
senki nem dalolhat

dalnak, magnak más a sorsa
koppan mind a kettő
ha érted a metaforát
Te vagy a megmentő