hang és dallam
mint gyógyító fény úgy ölel körbe beszivárog a lélekbe jelet éget a bőrbe tisztán ragyog a hang világít a dallam milyen régen vártam hogy magamban halljam fénytengerbe merülök elvakít az áradó zene az igazi látáshoz nem kell az ember szeme érzem ahogy könnyebb lesz minden kavargó fények játszanak előttem hálás vagyok neked és magamnak hogy eddig eljöttem csupa rezdülés csupa ritmus és lebegő dallam várakozássá vált lényem és akarom hogy újra és újra halljam feloldja anyag korlátaim lassan kibomlik a lelkem árad az a belső hang amit öntudatlan követtem bennem született belőlem tört elő mégis mintha az Egyetlen lenne maga az Ősi Erő kavargó fény és lüktető ritmus nincs kétkedő kérdés ami volt eddig és ami lesz ezután csupán egy érzés lágy-örömmel oldja fel a fájdalmat és a kínokat minden rossz mostantól egyetlen múló pillanat öröm-örvények sodornak a boldog Teljesség felé emberből lett a létező világ és most lesz a megtisztuló Emberé