mély-fekete
csodát várt az ezüst Hold mély-fekete éjfél volt apró szikrák törték szét bársony tavam felszínét nyugtalan hullámgyűrűk lebegtek az ég felé mintha mind legvégső határait keresné ezüstös gyűrűk szélén ott táncolt arcod szerető mosolyoddal a Hold örökre belém karcolt