délután
2009.11.30. 15:40
délután
délután volt
amolyan semmilyen napé
ilyenkor minden lépésem
az ördögé
így inkább nem mentem sehova sem
csak hevertem némán
lógattam a lábaim
himbálództak "bénán"
micsoda lassan telnek ilyenkor
a percek
hallom még azt is
ahogy agyamban a gondolat perceg
amolyan egyszerű-semmilyen gondolatok
hétköznapi óhajok és vágyak
amilyenek bárki agyában
minden nap sorban állnak
egy korty hűs ital
egy krémes-édes falat
egy csendes-nyugodt óra
egy légiesen önfeledt pillanat
na meg a Végtelenben lebegés
örökké hajtó ösztöne
meg hogy jó lenne egyszer végre
ha az a kedves arc visszaköszönne
mintha sehol sem lennék
mintha éppen most születnék
most eszmélnék rá a világra
ahol senki se várna
minden furcsa délutánon
megszületek újra
élek más-más életet
újszülött-bőrbe bújva
várom a sok régi-új élményt
csendes-lemondó mosollyal arcomon
az idő meg sürgölődik köröttem:
"Már hozom! Már hozom!"
régi képek csillannak
susog minden régen hallott hangom
nekem üzen mindegyik
"Hogy feledj, azt nem hagyom..."
és lám csak ez a semmilyen délután
ismét "valamilyen" lett
elhozta hozzám
minden egykor volt életem
minden jót és rosszat
minden valós vagy vélt valóságomat
és szelíd mosollyal nézte
emlék-szendergős álmomat
|