csak egyszer

volt amikor nem vigyáztam
sikátor-sötétben jártam
életem remény-szikrákat hajszolt
"lehetektől" űzötten barangolt

szabályok közt faltól-falig
vak-estétől, köd-hajnalig
korlát-markolva megjöttem
nem hagytam semmit mögöttem

hoztam magammal mindent mi voltam
nem lettem rosszabb és nem is javultam
vagyok ma is az aki régen voltam
semmiből nem tanultam

de tudom: Élni csak egyszer lehet,
ezt az édes-bús "emberéletet"...