vas-görbületek szorítanak
lefogja jó szándékú kezeink
valami görcsös indulat
reszketni megtanít
az a folyton feszítő
lázító vágy
ott bent dobog tovább
éltet a szív helyett
több életen át űz
elérni hajtja ami a jussa
és ha már többé nem futja
hát enni és inni sem kell
és menni sem
csak feküdni görcsben
és úgy tenni mintha élnénk
mintha léteznénk még
mintha az élet szabad lenne
mintha nem lenne vasba verve
minden akarat
és a mozdulat
mozdulna még ha akarjuk
és a gondolat
szárnyalna még ha álmodjuk
akár el is hihetjük
hogy a vas-görbületek
csak rémálmainkban szorítanak
és az indulat is csak
elmélázó pillanatainkban sápaszt
és a lázat hazudhatjuk vágynak is
de nem segít
legbelül mindig ott izzik az igazság
az elmondhatatlan
a le nem tagadható
amit nem takarhat el a mosoly
és nem hazudhat el a szó
mindig érezni ahogy éget...
lassan elhamvaszt engem és Téged
AJÁNLOM AZ OLDALT
