elment ez a tél
elment ez a tél is ragyog már a fény vállaimra támaszkodik az új erőre kapó napsugár melegséget szomjazik hideg-rabságba dermedt föld itt van az ébredés amit oly régóta vár szél feszül mellemnek hajamat cibálja játékos-melegség testem átjárja homlokon csókol apró ibolya-illata felszáll a lila-dal az ég kéken hallgatja felhők most nincsenek a tavaszi üzenet csak káprázatból van a boltozatra írva majd megjön a tömött-szürke felleg és múló bánatát a földre sírja