elmúltak

elmúltak már a szállingózó
hallgatásokba burkolódzó éjszakák
hideg volt mindig és némaság
bent rekedtek a sóhajok
értelmetlen álmok bújtak szégyenükben
a takarók alá
lopott érintések hamvasztották el
az utolsó vágyakat
hagyma-héjakat növesztett a közöny
amikor az ébren-várt hajnal
átderengett a függönyön