kezemben olvad el a jég
ennyi hideg épp elég
lángra kap bennem a tegnap
majd másként lesz egy nap
kék tüzekkel perzseli
vörössé bőröm a tisztuló felismerés
felerősödik néha belül a remegés
szétfeszíti a megszokott kereteket
a valószínűtlen szerepeket
a lehetőségek-valósága
és már nincs esély a jóságra
mert belém marnak a szavak
a tettek
a "lehetett volnák"
és az így lettek
sustorog és sistereg
minden nap minden perce
csend van
azt kérdi valami bennem:
Ma mersz-e?
kérdések mindig vannak
és válaszok is születnek
de néha hiába a kérdés
és válaszokat is hiába keresnek
hiszen minden őszinte szó
ott ragadt amikor kimondták
és fakultak egyre
ahogy az idő szaladt
és homályossá vált minden érzés
minden gondolat
új szavak kellenek
és új mondatok
kitárulkozó kérdések
és meztelen válaszok