ég

mert égnek a földön az égen
lángok közt vergődik a tűz
fejvesztett vágyak
csókok a szájban
csüggeszti ágait a parti fűz

tavaszt-hajtó fények az égen
parázsló víztükör arcomba néz
kéz belemerül
vízcsepp-kék zuhan-gördül
hideg csíkja a bőrömön ég

parázs lüktetések nyoma az égen
ellobban a gőgös világ
imbolygó csoda
szőtt légből-pagoda
számban édes az akácvirág

felhő-fehér zsarátok az égen
füst-szürkével rajzol a lét
üresség ragyog
a semmi kavarog
fények hevernek szanaszét

kék-nyugalom ömlik az égen
halálig létező égi-rend
tudással telít
majd elandalít
örökké válik a csend