árnyékok között

rácsok mögött a fény
gúzsba kötött képzelet
csupasz árnyékok között
eltéved aki érkezett

ez az utolsó út
ez a végtelen vége
ez az út vezet
fényből a sötétbe

sarkok mögött várnak
ajtók mögül lesnek
hiába rejtőznöd
úgyis megkeresnek

ablakon túl sikoly
látomás az élet
újra elkezdheted
csak mond azt: Félek!

ismerhetnéd magad
ha tükrök helyett
másokra néznél
amíg lehet

ez az út mennybe visz
poklokon át vezet
de ne engedd el soha
a kezemet