játszi

játszik veled a képzelet
villanások szemhéjjak alatt
sötét sarokban kuporog
sohasem látott alak

merre az indulás
honnan a megérkezés
áldott a bűntett
átkoz a büntetés

surranva sziszeg
időtlen a pillanat
ami ma nem pusztul
örökre így marad

merészen át kell lépni
zárt ajtók küszöbén
új épület álljon
a régi kopott alapkövén

süvölt a napsugár
arcomra fagy a fény
légy büszke magadra
ha kell légy szerény

játszik veled a valóság
ki tudja mi az igaz
hazugság a fele
vagy talán mind az