álmos délután

ez egy álmos délután
most semmi sem mozdul
falon a mutató
lustán csikordul

fazékban víz sistereg
zubogva felcsap a gőz
tűzhelyem vacsorára
metéltet főz

puhul a tészta
és múlik az idő
én meg rímeket
húzok elő

vers-féle születik
a fehér papíron
álmos ez a délután
én meg leírom

leírom az árnyékokat
ahogy nyúlnak a falon
meg az ablakon mászó legyet is
ha nagyon akarom

szavakká válnak
a lustán kullogó percek
meg a rádióból áradó
kvintek és tercek

sorokba zárva már
az álmos délután
írom a versem
húsz perccel négy után