romlatlan

lángolt már éppen
fákon az égen
keleti szélnek vérvörös tüze

izzó ecsettel
könnyű kezekkel
festett a vágyak romlatlan szüze

ébredt a vérben
lobbant a szélben
örök törvénynek élet ösztöne

porlott a régi
hullott az égi
ledől szentnek hazudott börtöne

világosság gyúlt
sötétség elmúlt
tisztán láthatott mindenki szeme

ragyogott a lét
régi börtönét
járta újra szabadság szelleme

szikár romokon
száraz homokon
száll az égő áldozat füst-jele

gyarló lélekért
vétkes angyalért
a földi lét romlatlan embere