Búcsú Szilvásváradtól

Virágos mezők,
fiatal lombú fák.
Búcsúzom tőletek.

Kövek, zöld kárpitból
fehéren előbukkanók
Búcsúzom tőletek.

Színes kis dalosok
trilla futamai.
Búcsúzom tőletek.

Talpamhoz simuló ösvények,
kanyarok mögé bújó erdei utak.
Búcsúzom tőletek.

Csillogó harmatcsepp-gyémántok
fűszálak hegyén villanók.
Búcsúzom tőletek.

Riadt-meleg tekintetű
karcsú, kicsi őzek.
Búcsúzom tőletek.

Édes órák,
lelkem csenddel nyugtatók.
Búcsúzom tőletek.

Hosszú kirándulások,
testem fáradtsággal frissítők.
Búcsúzom tőletek.

Kacagva szaladó patakok,
kristálytekintetű források.
Búcsúzom tőletek.

Kedves táj,
nagy barangolások,
én most elmegyek.

De érzem visszatérek!

Ami visszahúz, az
erősebb, mint tavakba
pénzdobáló-hit.

Szeretlek, Te zöld vidék!
Nem pénzdarab,
hanem lelkem mi vissza húz

és a testem visszatér.