Nézd

Nézd, milyen sápadt most a lét.
Mennyi harag és szenvedés.
Nézd, hogyan roskad térdre
a fázó lelkű, tiszta szívű becsület.
Nézd, milyen messzire futnak álmaid
és csak reszketve sandítanak hátra,
a félelmesen őszinte valóságra.
Nézd, a hörgő, vergődő szépség
mint ragadja magával a homály hercegét.
Nézd, a szájukat és keresd a kátyúkat,
melyekben megpihenhet egy-egy
eszeveszetten száguldó ördögszekér.
Nézd, a film pereg
és az életed csak ül a nézőtéren
bámulja a vásznat
és közben chipset eszeget.